3. rész

Sziasztok!! Hát itt az új rész, nem lett valami hosszú, de úgy gondolom ez így épp elég lesz.
3 komi és négy pipa után hozok részt. Ha nem lesz meg akkor egy hét múlva találkozunk!! Addig is jó olvasást...:)

- Tudod van egy-két dolog amit nem kell neked tudni.

Ja akkor magyarán ne üssem bele a képem, értem én, de amikor az utcán láttam ezt a lányt teljesen más volt.  Gondolkozok egy darabig, de egyszer csak egy kéz csapódik a vállamnak, felnézek a vállam fölött és szembe találom magam egy nálam háromszor izmosabb sráccal.

- Szevasz öcs  - csapta le magát Flo székére, a lányt onnan kitúrva. Nem értem miért utálják annyira hiszen olyan szép, vagy lehet, hogy azért mert túl szép. Nem ezt csak az én képzeletem képzeli, de akkor is egy ártatlan lány. - hallom új vagy itt és arra gondoltam, hogy játszhatnál a focicsapatban. Na, van kedved?

- Persze, csak azt mondd meg, hogy mikor van az edzés? 

- Minden nap órák után. De ne bámuld már azt a lányt, mert ha megismered akkor megtudod, hogy milyen. 

- Miért milyen? 

- Mióta az anyja meghalt azóta veszett ügy a csaj, anyja lelkész volt az apja egy alkoholista aki a mostani időben drogba folytja bánatát. 

- Ahha, értem. Akkor holnap edzésen. 

- Ja.. - ezzel el is húzta onnan a képét, örültem neki.. Oda siettem Flo mellé, hogy felsegítem, de amikor hozzá értem ellökött magától és magában valamit mormolt, nem tudom mit mondott, de nem valami szépet. 

- Hozzám ne merj érni! - Kezdett el kiabálni velem. 

- Mi a bajod?

- Közöd? 

- Ja, igen igazad van semmi. De tudod én csak segíteni akartam. 

Felállt és ott hagyott, de ekkor kiesett zsebéből egy papír, melyre egy cím volt írva. Zsebre vágtam és elindultam ki a folyosóra. Mindenhol szerelmes párok.. már egy pár perc után undorító volt, hogy ott nyalják egymást. 

Végre vége az utolsó órának és én mehetek is haza, ahogy kiértem az iskolából láttam egy lányt aki a padon ült és sírt, szépen lassan oda mentem hozzá és oda nyújtottam neki egy papírzsepit, mire nagy szemeivel felnézett rám. Flo ott sírt és én nem tudtam mit kéne tennem hiszen utál. 

- Leülhetek? - Csak szúrós szemekkel nézett rám, de utána megforgatta a szemeit és intett, hogy üljek le. - Mi a baj? 

Nem válaszolt, hosszú percek teltek el, mire végre valahára megszólalt. 

- Húzd fel a pulcsim ujját. - Csak ennyit mondott, de én már sejtettem mire gondol. Felhúztam neki, s ekkor szembe csapott egy állat munkája. Véraláfutások, piros sebek és kék-zöld foltok. Nem hittem a szememnek. 

- Mi történt? Ki volt az? 

- Semmi közöd hozzá - vágta hozzám a szavakat - tudod, megtanultam már az élettől, hogy olyanokkal, mint te nem érdemes kezdeni, úgy is ugyanott végzitek mind.

- Hol? 

- A ku***knak a lábai között. 

- Honnan veszed, hogy én olyan vagyok? 

- Tudom, de azért kösz a zsepit. Szia. 

És már el is tűnt, hogy lehet az, hogy ez a lány ilyen? Ki nevelte belé? Miért teszi ezt?? 

Nem hiszem el, hazafelé végig ezen tűnődtem, egyszer majdnem átmentem a piros lámpán, de ez már nem olyan érdekes.. Ahogy haza értem bevágtam magam mögött az ajtót, előhalásztam a régi telefonom és megnéztem történt-e valami érdeske. Semmi. Csak két interjúra hívtak meg, de ezeket tovább is küldöm Sco-nak, hogy rendezze. Nincs kedvem a nyilvánosság előtt mutatkozni, úgy, hogy az a lány azt hiszi Fred vagyok ez az én titkom és az is marad. Annyira elgondolkoztam, hogy alig hallottam meg a csöngőt, amikor feleszméltem már dübörögtek az ajtón, kinéztem és még a lélegzetem is kihagyott. Rám találtak...